Ha józanul tudod megóvni fődet, midőn a részegültek vádja mar,
Ha tudsz magadban bízni, s mégis, hogy kételkednek,megérted hamar,
Ha várni tudsz, türelmed nem veszett el, s csalárdok közt nem leszel hazug magad, s nem csapsz gyűlöletre gyűlölettel.
De túl szelíd ,túl bölcs szavú sem vagy.

Ha álmodol s nem leszel az álmok rabja.
Gondolkodol, s nyugton pillantasz győzelemre -bajra, s , e -két garázdát egyként megveted.
Ha elbírod , hogy igaz szódat,álnok rossz csapdává csavarja a hamis.
S amiért küzdöttél,mind ledőlve látod, te felépíted nyűtt tagokkal is.

Ha tudod mind azt, mit megszereztél kockára tenni egyetlen napon, s veszítve új kezdetbe fogni, egy fél sóhajtás nélkül,némán és vakon.
Ha tudsz a szívnek, ínynek és idegnek parancsot adni, s bár a kéz, a láb kidőlt,
de Te kitartasz,mert benned csak elszánás van, ám az szól… tovább.

Ha tudsz a tömeggel szólni,s él erényed királlyal is ,és nem fog el zavar.
Ha se ellenség, se hű barát sem sérthet,
Ha szíved mástól sokat nem akar..
Ha bánni tudsz a könyörtelen perccel , s megtöltöd azt,
Így,  az időnek mindig méltó sodra van.
Ekkor tiéd a föld , a száraz, és a tenger, és ami még több,
EMBER VAGY FIAM.